Thirty Days of Thank - # 20 & 21

# 20 & 21 - Three Oaks, Mi + St. Jospeh, Mi.
Minden párnak van egy olyan városkája talán, ami az udvarlásukhoz, meg a mézesheteikhez kötődik - nekünk ilyen Three Oaks. Gyuri vitt el először oda, moziba - ott van a környék egyetlen művészmozija. Persze minden előadásról elkéstünk :)), de azért majdnem mindig sikerült a páholyba ülni a kis asztalokhoz. Aztán voltunk falunapon, és mindent megtudtunk a Warren Featherbone Factory-ről. Láttuk, ahogy a helyi whiskeyfőzde apró partyhelyből megasikeres étterem-whiskeyző komplexummá növi ki magát, és azt, ahogy megnyitnak, majd bezárnak a főutcán a mindenféle vállalkozások. Ide vittük el minden barátunkat - pedig igazából a hely annyira nem különleges magában, bár szép, de szerencsére a fontos emberek átérezték Three Oaks fontosságát, és lelkesedtek. Az oda vezető út a leggyakrabban használt utunk, még Harleyval is mentünk rajta, és minden házát ismerjük. Vasárnap hazafelé jövet el is érzékenyültünk a szépen rendben tartott földek és a piros fészerek látványától.

Three Oaks kisgyerekes párja St. Joseph - Akkor mentünk oda először, mikor már terhes voltam Bubuval, és emlékszem, hogy a körhintát nézve hittem el először, hogy, ha minden jól megy, jövőre tényleg egy igazi kislegényt hozunk majd ide, aki másfél év múlva akár fel is ül majd a hintára, sőt homokozni is fog a parton, később pedig fagyiért kuncsorog majd a főutcán. Ezt aztán mind kipipáltuk - első kirándulásunk ide vezetett Bubuval, azon az ominózus koratavaszi napon, mikor majdnem megfagytam, majd voltunk antik vásárban, körhintázni, homokozni, meg mindent csinálni, amit elterveztünk. Úgyhogy köszönöm ezt a két helyet, ahol rengeteg csodás kis családi emléket szerezhettünk!