June 16, 2016

Thirty Days of Thank - #17

#17 - Papa irodája
Gyuriról az egyik legelső élményem az, hogy ülök az irodájában, ami egy ablaktalan lyuk, és nézem, ahogy a hatalmas monitort bámulva dobálja a tollát - egészen egyedien - egyik végén megpöccintve, végigcsúsztatva az ujján. Ez az egyik legkedvesebb mozdulatom máig is, egy különlegesen Gyuris motívum. Aztán emlékszem, ahogy első közös kirándulásunkra készülve San Franciscoba veszünk ott repjegyet, és én malackát rajzolok neki meglepetésül. Mindig elhatároztam, hogy majd kidekorálom az irodát, de ez mindig elmaradt - csak egy nagytakarítás fért bele pár éve.

De szerencsére Bubunak nem kellett extra dekor, hogy imádja a Papa irodáját (ezért a cím) - legszívesebben minden campus sétát ott fejezne be, és, ha végre bejutunk, alig lehet elrángatni onnan. Már az épület maga is szuper - lent van ajtónyitó gomb, aztán lift, a folyosón vizes kút, palacktöltővel, aztán persze a kis folyosó, ahol már lehet kiabálni, hogy Papa! Odabent pedig mormota, akivel Papa írja a cikkeket, a nyomtató, a kávéfőző, a telefon, a tápegység, a tollak, és így tovább. Csupa mindennap újra felfedezhető csoda.

Én máig emlékszem apukám irodájában a piros telefonra, meg a forgószékre, remélem, Bubu sem felejti majd olyan gyorsan el a Papa varázsszobáját...

No comments: