...gondolkodom (ma őt tanítom, úgyhogy épp itt volt az ideje) - egész pontosan arról, vajon hol, és miért alakult ki bennem (és gondolom, rajtam kívül még rengeteg emberben) az a régimódi unalmas nyavalygós bácsi-kép, ami amióta egyre több dolgot újraolvasok róla/tőle, kiderül, hogy nagy részben, sőt talán teljességében hibás.
A másik dolog, ami a fejemben kavarog (ez pedig a könyvírás miatt), az a Kádár-rendszer múlttalansága, és ennek a mindennapjainkra gyakorolt hatása. No, és lőn - ma belenéztem a lefénymásolt dolgaimba - szégyen és gyalázat, hogy nem tudom, ki N. Pál József - de ott a cikk (és mennyire jó!), amit akár én is írhattam volna (ha értenék Móriczhoz :)) - de ami abszolút választ ad a kérdéseimre... Mindenkinek szeretettel ajánlom, igencsak kiváló darab - még az esztétika-ellenességét is komálom, ebben a kontextusban, és a mai magyar irodalomtudomány erőszakolt történetietlenségét látva...
November 27, 2007
November 26, 2007
How was your Thanksgiving?
Great.
Did you eat a lot?
Yes, man, I ate too much.
Ebből, a ma 128011-szer hallott párbeszédből mindent megtudhattok a Hálaadás szép amerikai ünnepéről :) Egyébként tényleg nagyon jó volt - én Poughkeepsie-ben töltöttem, és nemcsak, hogy végre jól kibeszélgettem magam a Zolival, de még egy titkos vágyam is teljesült, mert Upstate New Yorkban is kirándultunk egy kicsit. Majd írok beszámolós levelet, meg küldök képeket az arra érdemeseknek (hahahaha), ez csak egy életjel akart lenni.
Lassan a diákok is visszatérnek a Campusra, bár most ez nem nagyon látszik - egy órája leszállt a köd, eltűnt a folyó, a fák, a házak, a diákok, és az őket szállító buszok - én is a nagy fehér semmi közepén ülve gépelem ezeket a sorokat - dépp itt az ideje, hogy eltűnjek tehát - bye...
Did you eat a lot?
Yes, man, I ate too much.
Ebből, a ma 128011-szer hallott párbeszédből mindent megtudhattok a Hálaadás szép amerikai ünnepéről :) Egyébként tényleg nagyon jó volt - én Poughkeepsie-ben töltöttem, és nemcsak, hogy végre jól kibeszélgettem magam a Zolival, de még egy titkos vágyam is teljesült, mert Upstate New Yorkban is kirándultunk egy kicsit. Majd írok beszámolós levelet, meg küldök képeket az arra érdemeseknek (hahahaha), ez csak egy életjel akart lenni.
Lassan a diákok is visszatérnek a Campusra, bár most ez nem nagyon látszik - egy órája leszállt a köd, eltűnt a folyó, a fák, a házak, a diákok, és az őket szállító buszok - én is a nagy fehér semmi közepén ülve gépelem ezeket a sorokat - dépp itt az ideje, hogy eltűnjek tehát - bye...
November 19, 2007
Már azért is érdemes...
...elolvasni a The Shakespeare Trade című könyvet, mert a figyelmes olvasó megtudhatja, hogy Barbara Hodgdonnak van Kleopátra barbija, és Memento mori Shakespeare-je is, aminek, ha kinyitják a fejét (?) benne egy halálfej lapul. Az én nagy kedvencem továbbra is a Shakespeare papírzsebkendő adagoló, de valamiért aranyárban mérik, ezért nem lesz nekem.
Egyébként ma reggel itt is eleredt a hó (ami azóta esőre váltott, brrr...), és a Notre Dame-i kollégák megírták, hogy a Bank letiltotta a kártyámat, biztos, ami biztos alapon a múltkori, veszélyes transzferre hivatkozva (lásd október 3-i bejegyzés). GRRRRRRR...néha úgy érzem, mintha egy pici körben sétálnék, és megtörténne minden újra, meg újra, meg újra, meg újra.....
Egyébként ma reggel itt is eleredt a hó (ami azóta esőre váltott, brrr...), és a Notre Dame-i kollégák megírták, hogy a Bank letiltotta a kártyámat, biztos, ami biztos alapon a múltkori, veszélyes transzferre hivatkozva (lásd október 3-i bejegyzés). GRRRRRRR...néha úgy érzem, mintha egy pici körben sétálnék, és megtörténne minden újra, meg újra, meg újra, meg újra.....
November 18, 2007
Az internet segítségével...
...tegnap négy órát otthon, a ma reggelt pedig a kilencvenes években töltöttem :) Itt kint csak az eső, bent pedig a könyvírás vár, úgyhogy, azt hiszem, érthető ez az escapism...
November 13, 2007
Míg otthon Ti már hóembert...
...építetek, itt még ezerrel dübörög (hála Istennek) az ősz!
Holnap remélem marad a napsütés, és akkor lemegyek a folyópartra fotózni Nektek egy kicsit.
Holnap remélem marad a napsütés, és akkor lemegyek a folyópartra fotózni Nektek egy kicsit.A hétvége végre egy kicsit kirobbantott remetei magányomból: New Yorkban
megtanultam, hogy vannak 100 éves papagájok is, az általam ismert 3 legokosabb fiatal kutatóval (Lo and behold!) még alkoholt is fogyasztottam , majd Chelseaben mászkáltam, és a végén a kedvenc helyemen, a Union Square-en kávéztam.
Vasárnap láttam a helyi Veteran's Day Parade-et (a kép az egész parádét ábrázolja!:)))
megtanultam, hogy vannak 100 éves papagájok is, az általam ismert 3 legokosabb fiatal kutatóval (Lo and behold!) még alkoholt is fogyasztottam , majd Chelseaben mászkáltam, és a végén a kedvenc helyemen, a Union Square-en kávéztam.
Vasárnap láttam a helyi Veteran's Day Parade-et (a kép az egész parádét ábrázolja!:)))
aztán úgy tettem, mintha értenék a Nyugat irodalmához, és a helyi Bessenyei Kör meghívására előadtam egyet.(A képeken a Bessenyei Kör elnöke, Nagy Károly,
és a főnököm, Paul Hanebrink látható
- arról is van kép, ahogy előadok, de azt inkább majd csak a kiválasztott kevesekkel osztom meg, hihi :)) Jó volt, jó volt - ámde vége a mókának, ma már a könyvön dolgozom: irány az alagút, csak legyen ennek is vége egyszer...November 7, 2007
Ignorance is bliss
A buszon mellettem hazafelé két srác beszélgetett:
X: It's like about a King. He's like an orphan, and I don't know how, but he like kills his father.
Y: Cool, is it that Greek story? About whatshisname?
X: Yeah, I don't know, but this is about Antigone - this king's daughter. And there is this other king who like doesn't allow Antigone's brothers to be buried. So the corpses are in the sun, in the sun.
Y: Sweet.
X: Yeah, it's all about the corpses.
Y: Awesome.
Awesome :))))
X: It's like about a King. He's like an orphan, and I don't know how, but he like kills his father.
Y: Cool, is it that Greek story? About whatshisname?
X: Yeah, I don't know, but this is about Antigone - this king's daughter. And there is this other king who like doesn't allow Antigone's brothers to be buried. So the corpses are in the sun, in the sun.
Y: Sweet.
X: Yeah, it's all about the corpses.
Y: Awesome.
Awesome :))))
November 6, 2007
A hétvégén..
...a Balogh Kálmán koncert alatt játszódott le a mögöttünk ülő amerikai műértő néni, és a férje között a következő beszélgetés:
Néni: Látod, a koncertet a Magyar Bank szponzorálja. Ez a Magyar, ez náluk egy sztár, a Hungarian Britney Spears.
Férj: Magyar, az magyarul azt jelenti, hogy Hungarian.
Néni: Igen, mondom, mint Britney Spears.
:))
Na, megyek, tartok egy órát a Hungarian Justin Timberlake-ről, a.k.a. Krúdy Gyuláról. Csókolom!
Néni: Látod, a koncertet a Magyar Bank szponzorálja. Ez a Magyar, ez náluk egy sztár, a Hungarian Britney Spears.
Férj: Magyar, az magyarul azt jelenti, hogy Hungarian.
Néni: Igen, mondom, mint Britney Spears.
:))
Na, megyek, tartok egy órát a Hungarian Justin Timberlake-ről, a.k.a. Krúdy Gyuláról. Csókolom!
November 4, 2007
November 2, 2007
They turned down...
...the professional comedian, so it's the amateur clowns only...Hüpp-hüpp...
Stephen, don't let this bring you down!!!!!
XOXO
November 1, 2007
Paul-lal ma megbeszéltük...
... hogy a magyar órákért könyvben kapom a fizetésem - ez kb. 200 dollárnyi könyv, amit levásárolhatok az amazon second handben, vagy az alibris-en is! Úr Istenem! Egyelőre sokkos álapotban vagyok a boldogságtól! Ha 5 dolláros átlagárral számolunk, még akkor is egy kész mini könyvtárról beszélünk!
(Persze, a dolog nem ért felkészületlenül - a kívánságlistám már régen kész! Readiness is all, hihihi!)
(Persze, a dolog nem ért felkészületlenül - a kívánságlistám már régen kész! Readiness is all, hihihi!)
October 30, 2007
Emlékeztek...
...néhány post-tal alább arra, hogy a Notre Dame-i Bankom letiltotta a fizetést, mert nem bízott a Malévben? Nos, jól tette: Ma udvariasan tájékoztattak, hogy a repülőjáratokat, amikre a jegyem szólt januárban TÖRÖLTÉK!
Ilyenkor most mi van? Mondjuk az után, hogy agyvérzést kapok a dühtöl....
GRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRR.................................
Ilyenkor most mi van? Mondjuk az után, hogy agyvérzést kapok a dühtöl....
GRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRR.................................
October 29, 2007
Szóban már áradoztam róla néhányatoknak,
...a legnagyobb kedvenceim mostanság ugyanis Ignotus levelei. Egész hétvégémet a Nyugat folyóirat és kiadó ügyes-bajos dolgainak böngészésével töltöttem, és még mára is maradtak kisebb-nagyobb olvasnivalók, de lassan összeáll a 11-i előadásom témája: a Nyugat első korszakáról fogok majd beszélni, talán még beleférnek majd a háború alatti évek is, de nem biztos... A világmegrengető üzenet, amit pedig kinyilatkoztatni szándékozok, a következő: Lássátok feleim szümtükkel, ezek is utálták egymást, mint a kukoricagölödint, és mégis milyen eszméletlen jó lapot csináltak.
De, hogy Ti is szórakozzatok egy kicsit, idegyűjtöm kedvenc ignotusizmusaimat, egy csokorba: Hatvany Lajosnak (a.k.a.Lacim, drága fiam), akinek egyébként szemérmetlenül udvarol, ha érdeke úgy tartja írja 1908-ban, hogy aszondja: "Megjegyzem, hogy szükség itthon, legalább minálunk, nincs rád, illetve praesentiádra, csak éppen hiányzol, amire a kutyafáját, légy egy kicsit büszke." Máshol, ugyanúgy neki, még ebben a témakörben: "Szeretném már, ha itthon volnál, de azért csacsi vagy, ha hazajössz." - ezek biztos azért tetszenek, mert hasonló tartalmú üzeneteket kapok Tőletek is. Na de, a nagy kedvenceim az elköszönései - ugye, a legjobb az immár általam is használt nagy klasszikus: "mást máskor, ölel, Ignotus", de e mellett a "levelet csak akkor írj, ha jól esik. Ölel szeretettel, Ignotus", a "Felelj fiam, azonnal" és a "Nagy és üledék nélküli szeretettel ölel, Ignotus" is ott vannak a top-on.
Végül azonban hadd idézzek valamit Fenyő Miksától, aki a legjobb ember volt ebből a híres négyesből (Ignotus, Hatvany, Osvát, Fenyő), és akinek az emberszeretete, toleranciája, és öniróniával párosult alázata nélkül az előbbi három biztos kikaparta volna egymás szemét. 1910-ben írja, önmagáról szólva egy levélben: "Ami engem illet: utálatosan fanyar arc, a rejtegetésben megsavanyodott szentimentalismus, definiálatlan vágyódások, és majdnem harminchárom év." Ennyi mára elég is kell, hogy legyen.:)
De, hogy Ti is szórakozzatok egy kicsit, idegyűjtöm kedvenc ignotusizmusaimat, egy csokorba: Hatvany Lajosnak (a.k.a.Lacim, drága fiam), akinek egyébként szemérmetlenül udvarol, ha érdeke úgy tartja írja 1908-ban, hogy aszondja: "Megjegyzem, hogy szükség itthon, legalább minálunk, nincs rád, illetve praesentiádra, csak éppen hiányzol, amire a kutyafáját, légy egy kicsit büszke." Máshol, ugyanúgy neki, még ebben a témakörben: "Szeretném már, ha itthon volnál, de azért csacsi vagy, ha hazajössz." - ezek biztos azért tetszenek, mert hasonló tartalmú üzeneteket kapok Tőletek is. Na de, a nagy kedvenceim az elköszönései - ugye, a legjobb az immár általam is használt nagy klasszikus: "mást máskor, ölel, Ignotus", de e mellett a "levelet csak akkor írj, ha jól esik. Ölel szeretettel, Ignotus", a "Felelj fiam, azonnal" és a "Nagy és üledék nélküli szeretettel ölel, Ignotus" is ott vannak a top-on.Végül azonban hadd idézzek valamit Fenyő Miksától, aki a legjobb ember volt ebből a híres négyesből (Ignotus, Hatvany, Osvát, Fenyő), és akinek az emberszeretete, toleranciája, és öniróniával párosult alázata nélkül az előbbi három biztos kikaparta volna egymás szemét. 1910-ben írja, önmagáról szólva egy levélben: "Ami engem illet: utálatosan fanyar arc, a rejtegetésben megsavanyodott szentimentalismus, definiálatlan vágyódások, és majdnem harminchárom év." Ennyi mára elég is kell, hogy legyen.:)
October 27, 2007
Az ittenieknek...
... egy kicsit agyukra ment a global warming, a hideget abszolút fétisizálják. Három napja esik az eső, és 15 fok van, de mindenki, akivel beszélek tapsikál örömében. Paul egyenesen azt fejtette ki, hogy a hideg azért jó, mert ez mutatja, hogy még nem annyira általános a felmelegedés, talán még van esélyünk életben maradni. Sőt, hozzátette, hogy az lenne a legjobb, ha esne a hó is. Megjegyeztem neki, hogy mivel óceáni/mediterrán klímájú vidéken lakunk, itt, ha októberben esne a hó, az sokkal rosszabb jel lenne, mintha 20 fölé emelkedne a hőmérő higanyszála. De ő csak boldogan vigyorgott, és meleg kávét rendelt az immár szokásos jeges helyett.
Grrrr...azért én továbbra is várom, hogy kisüssön a nap, különösen mivel a lakásomban egész nap villanyfénynél kell olvasnom. Már fáj a fejem a neon zúgásától... szegény, szegény meg-nem-értett-mártír én! :)
Grrrr...azért én továbbra is várom, hogy kisüssön a nap, különösen mivel a lakásomban egész nap villanyfénynél kell olvasnom. Már fáj a fejem a neon zúgásától... szegény, szegény meg-nem-értett-mártír én! :)
October 26, 2007
L. összébb húzta magán a Wehrmacht kabátot, ...
...és arra gondolt, a vonat ablakán kinézve, és a teljes sötétségben a tájat kutatva, hogy a küldetésért mindent. Huszonnégy órája zötykölődött ugyanis már a vonaton, valahol Lengyelországban, mert a vasutasok sztrájkoltak. Október vége volt, odakint vágni lehetett a hideget, és L. egy konferenciára utazott, amit ww. barátai szerveztek. Éppen elbóbiskolni készült, mikor megszólalt a zsebében a telefon...
Ez ezúttal nem fikció!
Checking on friends who don't write letters, so beware y'all...
October 22, 2007
Ohio-ban egyik este...
... a vacsoraasztal mellett arra terelődött a szó, hogy az amerikai televíziózás most többek szerint a virágkorát, mondhatnánk (Shakespeare Konferenciáról lévén szó) a reneszánszát éli. Pillanatok alatt mindenki belelkesült, és egymást felüllicitálva sorolták a jobbnál jobb sorozatokat, míg végül megegyeztek, hogy azért HBO viszi el a pálmát. Dave szerint a Wire, Shannon szerint a Deadwood - mindenesetre valamelyik a kettő közül. Az első a mindent elöntő amerikai korrupcióról, a másik a magát felsőbbrendűnek tartó káros civilizáció hatásairól szól. Annyira lelkesen ecsetelték mind a kettőt, hogy egészen sajnáltam a végén, hogy nincs HBO-m...
Azt persze nem akartam nekik elárulni, hogy az én új kedvenc sorozatom egy nerd-ről szól, akinek a fejébe belekerül egy computer, és innentől kezdve szuperkémnek kell lennie... I'm sorry, I'm simple... :)
Azt persze nem akartam nekik elárulni, hogy az én új kedvenc sorozatom egy nerd-ről szól, akinek a fejébe belekerül egy computer, és innentől kezdve szuperkémnek kell lennie... I'm sorry, I'm simple... :)
Míg otthon, ahogy...
...egyik kedves barátom írja, újfent "mélyen átszellemülve készül[tök] megünnepelni ötvenhatot tankostul, molotovkoktélostul, vizágyastul, havasszofiástul," itt tegnap a helyi magyaroknál csak szavalócsoport, cserkészek által előadott, és az egyik tanítványom által betanított utcai jelenetek, gyimesi népdalok, üveges tánc és Pásztor Péter (egyébként nagyon jó) előadása
emlékeztette a new brunswickiakat, hogy, ellentétben azzal, amit a végén énekeltünk, nem ott, hanem itt élnek-halnak.
emlékeztette a new brunswickiakat, hogy, ellentétben azzal, amit a végén énekeltünk, nem ott, hanem itt élnek-halnak. Mára a tegnapi ünneplésből csak a harminc fok maradt, fényárban úsznak az utcák, és mindenki forrónadrágban rohangászik (except for your humble author, of course :)), izzadtan törülgeti a homlokát, és fürkészve néz fel az égre, vajon "hány évig tart még a nyár?"
Rám álmosítóan hat ez a meleg, immáron a harmadik könyvre aludtam rá, ami ezúttal semmi öszefüggésben nem áll a minőségükkel. Hogy felébredjek, elmentem az Irodába, és lőn, "nem lehet tévedés", ott várt a szerződés. Egyelőre még csak pánikolok, főleg, mert nem tudom elérni a Zolit, aki meg tudná mondani (mint mindig), hogy mi is a teendő, de, ha igaz, ami a papíron fekszik, akkor nincs több könyvre alvás, újra határidős munka veszi kezdetét, ami, mint tudjuk, az egyedüli munka, amit megcsinálok. :)) Hihihi...
Rám álmosítóan hat ez a meleg, immáron a harmadik könyvre aludtam rá, ami ezúttal semmi öszefüggésben nem áll a minőségükkel. Hogy felébredjek, elmentem az Irodába, és lőn, "nem lehet tévedés", ott várt a szerződés. Egyelőre még csak pánikolok, főleg, mert nem tudom elérni a Zolit, aki meg tudná mondani (mint mindig), hogy mi is a teendő, de, ha igaz, ami a papíron fekszik, akkor nincs több könyvre alvás, újra határidős munka veszi kezdetét, ami, mint tudjuk, az egyedüli munka, amit megcsinálok. :)) Hihihi...
October 20, 2007
New York, New York!
Tegnap találtam magamnak szállást januárra, elintéztem, hogy akkor majd használhassam a Columbia Könyvtárát is, kivettem onnan négy Nyugat-os könyvet az előadásomhoz, bejártam a Guggenheim Múzumot,
Ivánnal futottam át az esőtől ázó Belvároson, a párás levegőtől teljesen begöndörödött a hajam, és a nap végén egy ál-texasi étteremben peanutért hatalmas adag hamburgert ettem.
Jó volt, jó volt! Most annyi olvasnivalóm van, hogy azt sem tudom, hol kezdjem - de hát mire való a hétvége, ha nem erre?!!! :)
October 18, 2007
Arról már sokat értekeztem...
itt, meg a levelekben is, hogy milyen nehéz lehet szegény tanároknak egy vidéki amerikai egyetemen, de ma Paul, a főnököm felhívta valamire a figyelmem, ami azért árnyalja a dolgokat egy kicsit. Ő, mikor elkezdett tanítani, egy évet Nebraskaban tanított, egyébként egy elég jó egyetemen. És - bár ugye eljött onnan az első lehetséges alkalommal - de azt mondta, hogy nagyon szeretett ott tanítani. Hogy miért? Azért, mert az ottani diákok életében ő volt az igazi változás - a nebraskai kisvárosi életben felnövő, és semmi mást nem ismerő fiataloknak ő hozta el a nagyvilágot. Azt mondta, hogy ott sokkal jobban látta, mekkora ereje lehet egy jó órának, egy érdekes érvelésnek, egy provokáló könyvnek. És azt mondta, ott sokkal jobban érezte a munkájának az értelmét is.
Ok, elfogadom, akkor egy pont oda - de azért az vicces volt, ahogy ezek után megjegyezte: Nebraska jó volt, de ha mondjuk Idahoba kellett volna mennie, brrr, hát az maga a pokol. (hihihihihihi.....his words, not mine...)
Ok, elfogadom, akkor egy pont oda - de azért az vicces volt, ahogy ezek után megjegyezte: Nebraska jó volt, de ha mondjuk Idahoba kellett volna mennie, brrr, hát az maga a pokol. (hihihihihihi.....his words, not mine...)
October 16, 2007
Subscribe to:
Posts (Atom)
