
Tökre elfelejtettem, hogy itt minden milyen hangos. A kukásautó, ami mamutként csörtet végig a campuson, az építkezésen tolató (píííp, píííp, píííp) bobcatek, a fűnyíró traktorok, akiknek mindig délutáni alvásidőben kell jönniük, majd az őket követő fűfújó izék, a hűtő, amitől két éjszaka is felébredtem, a szárítógép, ami a végén sípol is, és így tovább.
Hébérkénk kedvenc mondata is a következő: Hangos gép, Papa visz!

1 comment:
Nagyon jo, igy tovabb!
Post a Comment