January 7, 2014

Hóóóóóóóóóóóó

Mindenkitől hallom, hogy otthon is mi vagyunk a címlapon - azaz az idei amerikai tél. Juhúú! Benne leszünk a TV-ben! 
A tények a következőek - tényleg hideg van, és tényleg sok a hó. :) És ez itt tényleg egy csomó helyen káoszt okoz. Minálunk kevésbé, mert itt általános dolog, hogy a tél cudar - elég, ha megnézegetitek a 2007-es posztjaimat, én is mindig ezen nyavalyogtam, no meg azért, mert itt fegyelmezettek az emberek, és, ha a TV azt mondja, hogy ne tessenek kimenni az utcára, akkor nem is mennek. De tényleg - két napra kb. leállt az egész város, parancsszóra. Mi pedig a következőket csináltuk: 
Először, és legfontosabban

hóembert építettünk :)


Aztán, amikor megjött a hó, de még nem volt nagyon hideg

elmentünk sétálni a behavazott Campusra.


Fontos megállapításokat tettünk,



és minden benyomást képileg rögzítettünk.




Mert itt a téma az utcán hever.











Aztán a hó elől bemenekültünk a Gyuri irodájába,
ami a múlt héten új bejáratot kapott - ez eddig a raktár bejárata volt. Tettünk róla, hogy minden információ helyesen szerepeljen a névtáblán, mert ami jár, az jár. :)
Aztán hazafelé beugrottunk tejért meg kenyérért - az egész bolt csak arról beszélt, hogy juj, most aztán jön a világvége, és lezárják az egész várost. Mi viszont csak azt láttuk, hogy bár minden midwesti redneck a terepjárójára szerelt hólapáttal szaladgál, eszük ágában sincs letolni a havat az útról, csak vagánykodnak. Sőt, Indiana állam hivatalos hókotrói is teljes sebességgel száguldottak végig a főúton, és nem tették le a hókotró lapátokat az útra. Úgyhogy nem is csoda, hogy az utcánk sarkán el is akadtunk a hóban, végül az egyik  szomszéd segítségével jutottunk el haza. A nagyhasú szomszédunk azzal fogadott, hogy juhúúú, behavaztunk, de nagy erőkkel dolgoznak a város gépei a főutak megtisztításán - kérdeztük, hogy honnan tudja, mert mi aztán nem láttunk senkit ilyet tenni - mondta, hogy a TV-ből. Mi csak kajánul kacagtunk, majd elláttuk némi házi sörrel, ne kelljen szegénynek nélkülöznie a nagy hóban.
Másnapra aztán, ígéret szerint, megérkezett a hideg.
Ahogy a TV parancsolta, senki se ment ki a házából.

Az általunk szorgosan etetett verebek vidáman napoztak a mínusz 28 fokban,

az ablakon pedig vidáman virultak a jégvirágok.




Ez a kis házunk behavazva,

ez pedig azt ábrázolja, hogy tegnap már havat is takarítottak az utcánkban.


Bár az Egyetem bezárt, Gyuri hősiesen bement, mert holnap cikkleadási határideje van.

Rajta kívül csak egy őrült futó (!) kolbászolt arra.




És íme, a bizonyíték, tényleg alaszkai hidegek vannak nálunk.

De minden olyan gyönyörű, hogy nagyon nem is bánjuk.

Úgyhogy ti se aggódjatok,

igyekszünk nem megfagyni.

Szilveszteri csülökkaland

Két évvel ezelőtt, mikor lementünk első közös Szilveszterünket ünnepelni a Balatonra, az utolsó pillanatban vásároltunk be, indulás előtt, a Tesco-ban, és még egy kicsit fel is háborodtunk, hogy milyen drágán sóztak ránk egy darab bőrös malacot. Ezt a malacot azóta is emlegetjük - mert ez volt életem első sült csülökje, de hihetetlenül finom lett. Nem lebecsülendő módon a máriai konyhát is jól befűtötte, mielőtt a cserépkályha is feléledt. 
Talán a nosztalgia hajtott minket, de Gyuri a mostani Szilveszterre is csülköt rendelt - amit itt azért nehezebb beszerezni, vagy legalábbis mi így gondoltuk. Úgyhogy nem is a szokásos boltunkban kezdtünk, hanem elmentünk a piacra, ahol a hentes már pakolt össze, és mivel bezárt egy hónapra, nem is tudott semmit adni nekünk. Onnan elindultunk a város egyik lepukkant negyedébe, ahol húsz perces autózás után elérkeztünk a híres lengyel henteshez, akinél MINDEN VAN! :) Az egy kicsit meglepett minket, hogy a hatalmas darabnyi hentesembernek, aki kiszolgált fogalma sem volt arról, mi az a csülök, vagy, hogy mi a különbség a csülök és a sonka között, de találtunk egy bőrös, jónak kinéző darabot, és egyszer élünk felkiáltással kipengettük érte a mérhetetlenül magas árat, majd, ki jól végezte dolgát, elindultunk apróságokért a helyi szupermarketbe. Ahol, mint kiderült, csülök kiárusítás volt :( Negyedáron, pont az a darab, amire vágytunk, tonnaszám - mert, amit mi nem tudtunk, ez itt is szezonális szilveszteri darab. Sebaj, most már tudjuk. A drága csülköt végül eltettük pácba, egy kicsit talán meg is füstöljük, és jól lakatjuk vele majd a barátainkat. 
A szilveszteri menünk pedig így nézett ki: 
zsemlegombóc,

Szamorodni,

saját gyártású házi sör, Gyuri nevesített söröskorsójából
és a bajorosan elkészített csülök. Ezt aztán egy hétig ettük, de tegnap a végére jártunk. Soha rosszabb beruházást!

Téli kirándulások

Hogy kihasználjuk a szünetet még a hidegfront betörése előtt, elmentünk sétálni a helyi botanikus kertbe, Fernwoodba - gyönyörű volt az idő, hoodie-ban lófráltunk napnyugtáig. A képek ott készültek, jó nézegetést!










Annyira fellelkesedtünk a sétától, hogy másnapra elterveztük, bejárjuk újra a dűnéket a Michigan-tónál, és majd a nagy séta után megjutalmazzuk magunkat egy pizzával New Buffaloban. Hmmm... aznap a meteorológusok újfent bebizonyították, hogy nagyon távol állnak a tudósoktól elvárt tudományos sztenderdektől. A beígért plusz tíz fok, és napsütés helyett mínusz öt, jeges szél, és hóvihar fogadott minket.
A tó félelmetesen hullámzott,

és közel sem mutatta barátságos arcát.


Negyvenöt percig bírtuk a kiképzést, aztán inkább elmentünk az olasz étterembe. Nyamm!

DIY projektek a házban - part 2

Amint az imént is írtam, a következő projektünk novemberben a kisszoba volt. Már rutinos rókaként álltunk neki, és használtuk ki az utolsó melegebb napokat, amikor ki tudtuk szellőztetni a festékszagot.
A munka egy csomó csiszolással kezdődik.

Nagyon sok csiszolással... Aztán egy réteg ú.n. deglossifier,

majd jöhet a két réteg alapozó,

és a két réteg fedőfesték.

A végén elég pofás lett.
Elsőnek Péter próbálhatta ki, milyen a fekvés az "új" szobában, és nem panaszkodott :) Azóta kikerült a vendégágy a szobából, és átalakult a funkciója... A következő lakót még mi sem ismerjük, de nagyon várjuk - íme a big reveal:



Még persze rengeteg apróság hiányzik innen - egy kis Rast átalakítás, könyves-plüssös polcok a falra, képek, forgók és egy óra - de ezekkel most majd elszöszmötölök a napokban, ha enyhül a tél, és kimerészkedhetek a házból alapanyagokat beszerezni. De mit szóltok? Azért alakul, nem? :)