A múlt hétről...

...még csak annyit, hogy a magyar bulin kívül megint volt jazz koncert, hűvös tapsikálással közben, de nagy standing ovation-nel a végén - én tüntetőleg nem álltam fel, ez az egyik legidegesítőbb szokás itten, meg megnéztük megint a Volver-t, ami, bár egy kedves barátom anno elaludt rajta, nagyon-nagyon jó film. És volt sörözés is a helyi korcsmában, meg nagy beszélgetés a tavaszi estében hazafelé jövet. Tiszta őrület, folyamatosan 20 fok van, és szikrázó napsütés - a mókuskák vidáman rohangálnak a fák között.

Majd írok levelet, mindent részletezve, csak előbb fontos dolgoknak kell a végére járnom... :)

Magyarosch buli nálam...

Asztaldekor trikolorban

Pogácsa (élesztő nélkül :)

Joel, Maryam, Sean

Kristine

Sándor, József, Benedek...

...carry sunshine in a bag :)

Elnézést!:)

De tényleg!

Hurrá!

Chicago-másodszor

Tegnap voltam Chicagoban, megint.

Jaj, de nagyon jó volt!!!!

Először végigültem egy ingyenes Shakespearelógus konferenciát, ami nagy részben kritikán aluli volt,de legalább lehet belőle viccet csinálni :)

Aztán Chris-szel (a képen Maryam-mal látható, aki bevitt autóval a városba)

négy órát bolyongtunk a Belvárosban.

Sütött a nap, sőt még a szél se fújt!

Megtaláltuk azt az utcát,

meg azt a házat,

ahol lakni akarnánk (külön-külön, Chris családos ember :)),

voltunk kocsmázni,és jókat röhögtünk a helyiekkel,

megcsodáltuk, hogy zöld a folyó

(Szt. Patrik napja volt, ugyebár),

aztán csak
sétáltunk,

sétáltunk,

sétáltunk.

Éjfél volt, mire hazahozott a vonat,

most aztán itt kókadozom a monitor előtt,

de megérte, minden perce :)

Szép vasárnapot kívánok Mindenkinek!

ww.

Boldog március 15-ét!

A képek ma reggel készültek, nem csalás, nem ámítás :)

A helyiek mondjuk azzal nyugtattak, hogy ez a normális időjárás itt ilyenkor, a három napos tavasz volt a vicc -

úgyhogy egy nagy sóhajjal újra elővettem a csizmám a szekrény aljából,

és a nyakam köré csavartam a szépen kimosott, kivasalt, elpakolt sálamat is.

Ezek meg az ígért képek a

Katedrálisról.

Ő pedig Vasvári Pál, a kedvenc márciusi ifjam, csak úgy, a mai nap apropóján :)

No, úgy néz ki,

...hogy április 12-én fogok előadást tartani az Intézetben "Hungary today" címmel - addig várom minden kedves olvasó javaslatát, mi is kerüljön bele a rövid előadásba...

Befejeztem az egyik cikket...

... (one down, one to go), ücsörögtem a Könyvtár előtt az egyik padon, húsz fok volt, körülöttem mókuskák és kósza verebek, jutalmul Kastner Die Schule der Diktatoren-jét olvastam, és nagyon hálás voltam, amiért itt lehetek. Sharon, a titkárnőnk hozott nekem néhány helyi reklámújságot, mert, ugye, nemsokára lesz pénzem, és akkor lehet vásárolni :), meg meghívott hozzájuk Húsvétra, ígértem sütök nekik kalácsot. Ana-val végre beszéltem, Anita meg írt, lehet , hogy megsétáltatja 15-én a markotányosnőt, hahaha. Mivel mi már előre állítottuk az órát, fél nyolc utánig fent van a nap, és ilyen barokkosan szép, ha lemegy. Enjoy.

Kezdem magam...

...illegális bevándorlónak érezni: a social security number-met meg mindig nem utalták ki, ergo nem vagyok hivatott orvosi ellátás igénybe venni (e heti kifogásuk az, hogy a kolléganő, aki az én ügyemmel foglalkozik szabadságon van, és nem férnek hozzá a dolgaihoz), fizetésem ugye továbbra sem érkezett meg, és (!) ma van a negyedik hete, hogy a bejárónő sem jár takarítani hozzám. hüpp-hüpp. Megragadom tehát az alkalmat, és e helyütt szeretnék üzenni a CIA-nak: Hey, you've got the wrong guy (bzw. girl...)

Spring forward...

... fall back. (most tanultam :)
Ma éjszaka még egy órával közelebb kerülök Hozzátok...

A hoki, kérem, nagy meglepetésre,

... no meg nagy megelégedésre jó volt, jó volt!!! Két snapshot, ízelítőül:

Hogy a szerdai hip-hop...

...performancot ubereljuk, ma delutan hokimeccsre megyek - I live the American dream, kerem - bar, jelentem, hamburgert meg nem ettem. Ezt a post azt is hivatott elmeselni, hogy mikozben itt ulok, es szakdolgozatot javitok, az irodam ablaka nyitva van, es vidaman aramlik be rajta a het fok! Plusz, nem minusz! Ha a napocskat Ti kuldtetek, ezuton is koszonom. Ezen kivul azt is megorokitesre meltonak tartottam, hogy a szomszedban a nagyon kimert, nagyon elegans Mrs. Reagan (tenyleg igy hivjak) death metalt hallgat - a jo ido nincs mindenkire pozitiv hatassal ezek szerint. ;)

p.s.: Ha van valami jo tanacsotok, mit kell (bzw. nem szabad) csinalni egy hokimeccsen, du. hatig meg szolhattok! - mert olyanon meg sosem voltam...

A huizhu-n...

...bejelöltek az USA-ban élő magyarok. Megírtam nekik, hogy nagyon köszönöm a megtiszteltetést, de valamit félreértettek.
Én nem élek az USA-ban.

Már többeknek meséltem róla,

...hát most itt az illusztráció:

Ilyen ablaktalan "szekrényekben" ücsörögnek napra-nap a PhD-s diákok a Könyvtárban:

Akinek meg megvan a PhD-je, az ilyen Irodát kap:
És erre néz az ablaka:
A tanulságot mindenki levonhatja magának, hihi...

Az egyedüli luxus, amit...

...minden hónap első bevásárlásakor megengedek magamnak átlátszó zacsiban van, és úgy hívják: Gyulai - már csak azért is, hogy legyen itthon valami hazai íz (mondjuk, nem olyan, mint a Gyulai, de nem rossz), no meg, Gyulán töltöttem életem egyik legmókásabb mini-szünidejét, és ez, ha átvitten is, de emlékeztet arra (by the way, ha Gyulán jártok, a Kolbász-, a Tarhonya-, vagy ne adj isten, a Shakespeare-fesztiválon, ki ne hagyjátok a Dürer termet, meghatározó élmény (ugye, szofi?! :)). Szóval, tegnap, mikor nyúltam a húsos pultban a Gyulai felé, egyszer csak megláttam mellette kék csomagolású kistestvérét - Gyulai Light, hírdette a felirat az egyik oldalon, míg a másikon a szokásos két sor (German-type (sic!) sausage specialities, keep refrigerated) alatt egy harmadik igazított el: 25% less calories than in Gyulai! Úgyhogy, most ott lapul, a sok brokkoli, meg saláta, meg paradicsom, meg uborka között a fitness boom legújabb terméke, a Gyulai Light, és várja, hogy egy különleges alkalommal beteljesedjék a sorsa. Érthető, hogy boldog vagyok :)

Egy kis ízelítő...

... az amerikai bürokrácia világából:
Ma délután vissaztértem a Social Security Office-ba, ami mellett, míg ott voltunk, fényes nappal, a város közepén, kiégett egy ház, többen nézték (nem vicc), és megkérdeztem, mégis hol késik a social security number-öm. A kislány a pult mögött elsétált, megnézte, aztán újra, valahol máshol, majd sajnálkozva kijelentette, hogy fogalma nincs, de a helyzet az, hogy el vannak maradva. Mondtam neki, hogy jól van, de én összesen öt hónapig leszek itt, két hónapja nem kaptam fizetést miattuk, úgyhogy mi lenne, ha csipkednék magukat. Mire sopánkodott egy sort, ráírta az adatlapomra, hogy sürgős, négy hónap múlva elmegy!, majd áthajolt a pulton, és rémült képpel azt suttogta: "De tudja, a központban nagyon mérgesek, ha felhívjuk őket. Kiabálni fognak." Barátságosan mosolyogtam rá, miközben megmarkoltam (nem a nyakát a vékony résznél, csak a pultot, levezetésképpen:), és megkértem, azért az én kedvemért, mégis, ha lehet, viselje már el ezt a kis kellemetlenséget. Megígérte.Terrific.

This special post...

...is solely dedicated to one of my dearest friends, also one of the cleverest guys I know, a rising Shakespearean, and the future fame of Columbia University!

Congratulations, Thrasher, you rock!!!!

A vasárnapi...

... kávém oldalán David Shore, kedvenc TV sorozatom megalkotója, és producere azon sopánkodik, hogy az emberek nem olvasnak eleget. Ha! Ez csak azért van, mert még nem találkozott velem (vagy a barátaimmal, for that matter :)). Hogy egy klasszikust idézzek: Te, és ww. mit dolgozik? Nem tudom, de egy csomót olvas... :)
Szép vasárnapot kívánok Mindenkinek innen, az Északi sarkról!

Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén...

... gondoltam, elszaladtam a Könyvtárba, és kivettem a Varázshegyet - feltünő hasonlatosságokat vélek ugyanis felfedezni jelen helyzetem, és a regény között, haha... :) Mellette, szofi ajánlására a Három ember a hóban vár rám... Úgyhogy jól el vagyok látva a hosszú téli estékre, bár remélem, nem lesz már sok...

Ó, jöjj el már te szellős március!

Szegény Radnóti,

biztos nem ilyennek gondolta...

Mai pillanatfelvételek a márciusi "szellőről",
és mindarról, ami benne kavarog...

*****

Szerencsére persze nem muszáj odakint bóklászni, lehet luxuséttermekben is ücsörögni, ahol pincérek hada lesi az ember kívánságát, és garantált a 72 Fahrenheit. Íme, az Intézet egy asztal körül, ma, délben, mikor megünnepeltük Eleanort:

(az óramutató járásával megegyezően: Eleanor, ww., Kristine, Anna, Michele, Jim, Kathleen, Sharon)

Check this out :)

Now it's official!
(click here to see)

(élőben nem vagyok ilyen kancsal, ugye? brühühü...)

(többen kérdezték, íme a válasz: a szöveg, ami a képem alatt van nem tőlem származik!!!! :)

Water, water everywhere...

Itt nem lacafacázik az időjárás - ha hideg van, az mínusz húsz, ha esik a hó, az negyven centi. Tegnap este óta zuhog az eső, de megállás nélkül, és, mintha dézsából öntenék...Remélem, ha egyszer eljön a nyár, az is ilyen durva lesz...

Olyan vagyok, mint...

...a Nagy Levin - az jobban fáj, ha rossz színházat látok, mintha nem mehetek színházba egyáltalán... A husikaujjú, hordótestú Hamlet bácsi után tegnap megnézhettem a helyi színi iskolások előadásában az Egérfogót - nem volt olyan rossz, hogy a falat kapartam volna, de valamelyik okos vocal coach azt tanácsolta a diákoknak, hogy, mivel a darab Angliában játszódik, beszéljenek angol akcentussal. Ettől mindegyik olyan lett, mintha valami angolokat gúnyoló vicclapból lépett volna elő, fennhangon sivitoztak, vagy fél óráig nyújtották a szóvégi schwa-kat... brrrr....Az egyedüli (színészi értelemben) jó csávóról persze a végén kiderült, hogy ő igazi színész, Chicagoban... No, mert igen, hiszen itt van Chicago, a színházváros, egy ugrásnyira - de oda nem tudok bejutni, mert bár már március van, még egy fillér ösztöndíjat nem kaptam. A végén tényleg olyan leszek, mint a Nagy Levin - kitörök a Szanatóriumból, kirabolok egy helyi Szupermarketet, és Chicagoban egy színház nézőterén várom, hogy elvigyen a rendőrség! :) Na jó, nem, de, ha a saját Erasmus diákom lennék, már ötvenszer telefonáltam volna magamnak, felháborodottan üvöltözve a telefon másik végén, hogy kérem, hol a pénzem...grrrr...