Egy kis ízelítő...

... az amerikai bürokrácia világából:
Ma délután vissaztértem a Social Security Office-ba, ami mellett, míg ott voltunk, fényes nappal, a város közepén, kiégett egy ház, többen nézték (nem vicc), és megkérdeztem, mégis hol késik a social security number-öm. A kislány a pult mögött elsétált, megnézte, aztán újra, valahol máshol, majd sajnálkozva kijelentette, hogy fogalma nincs, de a helyzet az, hogy el vannak maradva. Mondtam neki, hogy jól van, de én összesen öt hónapig leszek itt, két hónapja nem kaptam fizetést miattuk, úgyhogy mi lenne, ha csipkednék magukat. Mire sopánkodott egy sort, ráírta az adatlapomra, hogy sürgős, négy hónap múlva elmegy!, majd áthajolt a pulton, és rémült képpel azt suttogta: "De tudja, a központban nagyon mérgesek, ha felhívjuk őket. Kiabálni fognak." Barátságosan mosolyogtam rá, miközben megmarkoltam (nem a nyakát a vékony résznél, csak a pultot, levezetésképpen:), és megkértem, azért az én kedvemért, mégis, ha lehet, viselje már el ezt a kis kellemetlenséget. Megígérte.Terrific.