Jóga

Az első hétvégén elmentem jógaórára, ide a helyi egyetemi tornaklubba. Soha életemben nem jógáztam, ezért egy kicsit féltem, mi lesz - vajon bírni fogom-e, kipurcanok-e, fejre esem-e, miközben lábujjhegyen kell egyensúlyoznom felkelő hold pózban, stb. Sajnos a tanárnőnk, akit már itteni barátaink ajánlottak, elkapta a hányós-hasmenéses vírust, ezért egy ismerőse tartotta az órát, és elég gyorsan kiderült, hogy nem kell semmitől tartanom.
Az óra ugyanis azzal kezdődött, hogy a néni elmesélte, hogy egy sportbaleset miatt nem tudja felemelni a bal karját, azaz, ha valamit ő egy karral csinál, azt mi csináljunk kettővel. Valahogy nem voltam biztos abban, hogy ez a legjobb reklám a jógának (jógázzon Ön is, ha nem szeretné többet használni a bal karját!), de mindenesetre az is gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy fejre nem fogok esni. A legnehezebb gyakorlat, amit csináltunk, az a guggolás volt.

Még reménykedem, hogy a saját tanárnőnkkel jobb lesz az óra, de lehet, hogy visszasírom majd Jilliant?