A ngy gyümölcsszedés után én naiv módon azt hittem, hogy vasárnap mindent be fogunk főzni - hahahaha! Kb. két hétig minden második-harmadik nap lekvárt főztem a végén. Közben persze vérszemet kaptam, és csináltam néhány üveg ecetes szilvát is, mert szeretjük a savanyúságokat (nagy szomorúságom, hogy itt nincs se kápia, se cseresznyepaprika), no meg aszalt szilvát, és a saját paradicsomunkból, ami még mindig kilószám terem, paradicsomlevet is.
A végén lekvárból a következők kerültek kamránk polcára: málna, szeder, szilva, őszibarack, és grape jelly, azaz feketeszőlő lekvár. Nyammmmm! Szerencsére még a tavasszal befőzött eperlekvárból is maradt pár üveg. Ha eddig gondolkodtatok, miért is érdemes meglátogatni minket, szerintem ez megadja a választ! Íme, néhány fotó a folyamatokról:
 |
| Gyuritól kapott szuper kötényemben (I can, because I can felirattal) éppen saját kedvencemet, az őszibarack lekvárt kavargatom. |
|
 |
| Ez a málnalekvár - lusta voltam átszűrni, de lelkes kostolómnak |
 |
| így is nagyon ízlett :) |
 |
| Ez a szilva, nagyon boldog vagyok, olyan lett, mint a kő! |
 |
| Itt pedig a végeredmény, |
 |
| a levár-regiment. |
 |
| nyamm, nyamm, nyamm.... jöhet a south bendi tél, mi készen állunk! |
No comments:
Post a Comment