Happ 4th of July!

Itt úgy van, hogy teljesen mindegy, milyen napra esik, július 4-e mindig hosszú hétvége - ha szerda, csütörtök, vagy péntek, akkor a pénteket csapják a hétvégéhez, ha hétfő vagy kedd, akkor a hétfőt. Így persze simán lehet, hogy nem a napján ünneplik az ünnepet, de az ilyen apróságok nem érdeklik a helyieket. Hogy mi mit gondolunk, jelen esetben lényegtelen, viszont kihasználtuk, hogy fenti okok fennforgása miatt Gyurinak volt egy szabad napja a nyáron, és elmentünk utazni.

Első úti célunk Indianapolis volt, ahova egy hihetetlenül szép részen hajtottunk be - Meridian Hillsnek hívják, és csupa gyönyörű régi házból áll - és a szintén elég szép Hilton Garden Innben laktunk, a legbelebb belvárosban.

Maga Indianapolis belvárosa nem túl nagy,

 de látszik, hogy legalább megpróbálják élhetővé, kellemessé tenni. Vannak éttermek, kiülős helyek, sétálható utcák,

fura medvék,

bölények

 és egy csatorna egy parkkal, ahol lehet hajókázni, sétálni, stb.

Első nap sétáltunk egy nagyot a belvárosban, és egy merészet gondolva elmentünk hármasban vízibiciklizni is! Kisbubu egészen a legvégéig hősiesen viselte ezt is, majd vidáman szaladgált - lépcsőzött a parkban.

Másnap Gyuri főnökének ajánlására elmentünk a McCromick Creek State Parkban, ahova a net mindenféle vízeséseket meg efféléket ígért, mi pedig örvendeztünk, mert Indiana sajnos nem bővelkedik a természeti szépségekben... No, azért erről a Parkről is kiderült, hogy leginkább szúnyogokkal teli mocsarakból áll,

de azért jártunk egy jó nagyot, Bubu is vígan trappolt a boardwalkon a papája mellett, és,  mivel megpróbálta megérteni, mi is történik, múltbéli eperszedési tapasztalatai alapján boldogan hajtotta félre az aljnövényzetet, és mondogatt - eppe, eppe! Mi meg elolvadtunk...már ezért is megérte :)

Estére már Bloomingtonban voltunk, ami továbbra is az egyik legkedvesebb indianai városom.

Itt laktunk...

Ilyet akarok otthonra is!

Bárcsak South Bend is egy kicsit ilyen lenne - mint egy igazi egyetemi városka - lennének itt is kávézók, meg éttermek, meg sarki közértek, meg effélék....

 

Jókat sétáltunk, sőt meghatottan beültünk ugyanabba a kávézóba bruncholni, ahol három éve is voltunk, most már ugye kisbabástul - és boldogan állapítottuk meg, hogy szerencsére továbbra sem hasonlítunk egy csöppet sem a szomszéd asztaloknál ülő professzorokra. :)

Egy bloomingtoni délelőtt után visszamentünk Indianapolisba, egész pontosan az állatkertbe, de erről már írtam... itt csak álljon egy remek elefántportré, Gyuri alkotása.

Úgyis, mint ezévi nyaralásunk három napja, éljen július 4-e!