Nyusziti

Mikor elmentünk haza szeptember elején Bubu rengeteg szó első, és néhány szó második szótagját mondta ki. Otthon aztán teljesen beturbósodott a magyarja - rengeteg új szót tanult, minden mondókából szavalta velem a sorkezdő szavakat, ha elakadtam egy versben, segített, ha rosszul mondtam valamit, kijavított. Mit tagadjam, nagyon boldog voltam - mivel jómagam igen verbális vagyok, előre rettegtem attól, hogy a kisfiam majd csak két és fél évesen fog elkezdeni beszélni.

Amióta visszajöttünk a szókincse tovább bővült, Réka, aki hetente egyszer látja minden héten csodálkozik, mennyit fejlődik. De ami a legjobb, hogy elkezdett játszani a nyelvvel - a sütiből sütiti lett, a dömperből dömpiti, a nyusziból nyusziti. Mondjuk nyusziti úgy megtetszett nekünk, hogy folyamatosan nyusziti verseket mondunk Bubunak (miközben ezt írom, Gyuri öltözteti pizsamába Bubut a kakilátón, és most is nyuszitiznek), úgyhogy ő is megtanulta, ha elakadunk egy versben, rögtön bekiáltja, nyusziti!
Minden nap születik valami új nyelvi cukiság, csak győzzük lejegyezni! Van, ami egyszerűbb, van, ami bonyolultabb - a kedvencem most az, hogy Máő, a cica Májobó, a citáta lett. :) Gyuri szerint költő lesz a gyermek, akárki meglássa. Persze, csak akkor, ha nem híres matematikus lesz, mert flottul elszámol kilencig, és a számérzék nagyon korán megjelenik :)