Hurrá, nyaralunk!

Tudom, tudom, nekem nem jár nyaralás, mert ugye, aki nem dolgozik, ne is nyaraljon, de ebben speciel nem értünk egyet. Szerintem az otthon ülő kismamáknak is jár, hogy néha kiszabaduljanak a négy fal közül, és elutazhassanak valahova. Úgyhogy addig rágtam Gyuri fülét, míg mi is elmentünk nyaralni, a múlt hétvégén.
A neten kinéztem a Galena nevű Illinois-i kisvárost, ami nagyon szépnek tűnt a fotókon, és a Forbes is feltette a 20 legszebb amerikai kisváros listájára - igaz, hogy négy órányira van innen, de mi az nekünk, nézzük meg! Az rögtön kiderült, hogy Galenában nem tudjuk megfizetni a szállást, az expedia ezért Dubuque, Iowát ajánlotta, ami ugyan a Mississippi túloldalán van már, de azért még közel, és olcsóbbak a szállodái. Úgyhogy ott foglaltunk szállást - az olyan szép volt, hogy külön postot kap, katt IDE -és kiderült, hogy nagyon jól tettük! Mert Dubuque sokkal izgalmasabb volt, mint Galena - de haladjunk sorjában!

Dubuque egy igen szép kikötővároskának bizonyult.

Vöröstéglás házak,

vicces-vizes elemekkel,

egy szép főutca,

virágokkal, úgy, ahogy dukál,

Amerika egyik legrégebbi katedrálisa,

természetesen ez is red brick,

és szórakoztató utcanevek. (A blöff itt persze dombot jelent, de akkor is:)

A locust viszont nem átvitt értelmű.

Jót sétáltunk, egészen késő estig,

megnéztük a helyi színházat

és parkot is.

Kisfiunk viszont eleinte nem nagyon akart aludni, úgyhogy legalább negyvnezerszer mondtuk el neki, miközben tologattuk Dubuque utcáin, hogy Ha a világ rigó lenne, kötényünkben ő fütyülne... Ez aztán használt, a végén édesdeden átaludta a túra második felét.

Itt már másnap reggel intünk búcsút a szuper szállásunknak.

Dubuque mellékutcái tele vannak szépen karban tartott viktoriánus házacskákkal, amiket, mint minden jó helyet Amerikában, úgy látszik, először a hippy-k fedeztek fel - minden második házban kacatbolt, és spirituális hókuszpókusz központ van.

Igazi városnézőként felkerestük Dubuque nevezetességeit, amik közül az első a szuper mini sikló volt,

amit egy gazdag bankár építtetett magának a múlt század végén, hogy a segítségével

gyorsabban haza tudjon menni ebédelni, és még sziesztázni is legyen ideje.

fent lakott ugyanis a dombon, és direkt út nem vezetett a banktól a házáig.

Aztán a szomszédok is elkezdték használni a siklót, így, mikor leégett, ők is beszálltak, és újraépítették.

Odaföntről látszik az egész város, a háttérben a

Mississippivel, ami következő úticélunk volt.

Csak előtte még megfagyiztunk egy viktoriánus fagyizóban.

Itt már a Mississippi Múzemban pózolunk Mark Twain tükrében.

Ez pedig a William M. Black, a Mississippi-n közlekedő utolsó gőzhajtású kotróhajó.

Ez a központi gőzgép, volt a két oldalán is egy-egy kerék.

Az első deck.

A kapitány műszerei kicsit egyszerűek voltak :)

Na jó, annyira azért nem is :)

Miután jól bejártuk a hajó minden zegét-zugát, magunk mögött hagytuk Dubuque-öt, és vele Iowát, és irány eredeti úticélunk, Galena, Illinois,

ami tényleg csinos kisváros.

Viszont, ha csak miatta utaztunk volna majd' öt órát egy irányban, akkor azért csalódottak lettünk volna.

Mert Galena igazi turista-paradicsom: minden ház aljában souvenir shop vagy étterem található,

és bár van egy-két szép régi épület, mint pl. a

De Soto House, aminek erkélyéről még Lincoln is mondott beszédet,

úgy egészében ez egy olyan kisváros, mint amilyeneket már láttunk jó sokat,

legutoljára Colorado-ban.

Azért nem akarok panaszkodni, jó volt egy kicsit bóklászni a főutcán,

nézegetni a házakat meg az embereket,

még ha egy kacatboltba sem tértünk be, szokásunktól eltérően.

Ez itt kérem, a helyi flatiron building :)

 

ez pedig Ulysses Grant emlékparkja, aki

a hely híres lakója volt (sajnos a házát már nem volt időnk megnézni).

Volt itt is múlt századi fagyizó, de kihagytuk,

és a legrégebbi házat is csak kívülről csodáltuk meg.

Láttunk viszont egy csomó gyönyörű autót,

és úgy általában szuper volt az egész hétvége!

Mert nyaralni jó!!!! Uff!