Tajwani szomszédom, Álomszuszék Alice után ma megérkezett Nick is, akit rögtön a szivembe zártam, mert azt hitte, hogy brit vagyok, hahahahaha...
Nagyon vicces, utoljára egyetemistaként (le sem merem írni, mikor :)) laktam egy WG-ben - akkor persze azt gondoltam, hogy sosem fogok máshogy élni, mert a WG a legcoolabb dolog a világon...Akkor még azt is hittem, sosem öregszem meg, pedig dehogynem - a képernyőkímélőm jelenleg a lakásom bejárata, és alig várom, hogy megint a saját ágyamban aludjak.
A könyvírászaton kívül ma belém hasított a felismerés, hogy el kéne küldenem az Ohio-iaknak is a dolgozatom, hogy megjelenjen a proceedings kötetben - ami Peter Holland szerint borzalmasan ciki (úgy értem, konferencia kiadványban megjelenni), de ezt Edmund Taft szerkeszti, úgyhogy nekem szerintem azért elég jó lesz. :)
Now, back to work - vigyázzatok otthon a csúszós utakon, itt megint tombol a tavasz, soha rosszabb januárt!
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment